Szabó Lőrinc: Köszöntő   

  Érzés, tudás tiszta méze
  gyűlt a szívbe, gyűlt az észbe;
  betűk hordták: ők a mi
  lelkünk aranyméhei.
  Züm-züm, rétet, virágot,
  bejárták a nagyvilágot,
  s ma mint hála, mint kiáltás
  csordul szívünkből az áldás:
  "Éljen tanító bácsi!"